Aki olvassa már egy ideje a blogot, az bizony tudja már, hogy mindig időzavarban vagyok, de nagyon-nagyon. Most a munkahelyi teendőim és a szociális munkának számító túlóráim (végre) kiegészültek egy angol nyelvtanfolyammal, de így az erre való készülés és tanulás mellett még inkább megcsappan a szabadidőm. Próbálom jól beosztani, de mire odajutok, hogy valamit ténylegesen készítsek már egy fejlövést is szívesen elfogadnék...na jó viccelek, csak egyszerűen fáradt vagyok, nyűgös és buzog bennem a megfelelési kényszer, hogy mindenhol teljesítsek és lehetőleg jól. Egyenlőre a megfelelési kényszer ellen küzdök, persze az akadályokat magamnak állítottam fel...De hagyjuk a sirámokat.
A karkötőt egy nagyon kedvem kollégámnak, barátomnak készítettem. Anno a régi szép időkben a kedvenc állatos tárgyaimat Ő tanította, mivel nem igazán akartam egyen ajándékot de monumentális műre sem volt idő így egy egyszerű, ámde annál mutatósabb karkötőt készítettem neki születésnapja alkalmából.
Íme a képek:
Ez gyönyörű!!! Hány szál? Nincs esetleg egy munka közbeni fotód róla?? Nagyon tetszik!!
VálaszTörlés