A maradék anyagból készült ez a két kulcstartó. A baglyot a növénytan adminisztrátora kapta mert szereti őket és mert sosem árt a mosolycsalogató (igaz?). A tündéres kulcstartó az enyém...azóta szegénykém félbetört, mert rá lett csukva a nagykapu...Csak nem értem, aki nincs hozzászokva a lógós fityegős kulcscsomókhoz miért viszi el a másét? Elég szomorú voltam miatta....szegény csengettyűm is ezért kopott meg és torzult a hangja...:) A bagolyról csak egy gyors (elkések elkések) kép készült.
Narancssárga bagoly...sajnos a ceruzáim nem a legjobbak.
Szomorkás tündérlány
Hadviselt túlélő kulcstartóm.
A próbaverzió egy alumínium pillangó. Mivel a nyakamba zúdítottak egy adag sörös és egyéb aludobozt így kézenfekvő volt, hogy megpróbálom. Először azt hittem, hogy szanaszét fogom vágni a kezem...aztán mégsem, a kis sebészolló minden gond nélkül vitte. Aztán kifestettem, miután megszáradt pedig meghajlítottam. Kétoldali ragasztóval most a képen is látható hangfalon csücsül. Masszív pillangó és van benne lehetőség, húgom ma akar ilyet csinálni, anyumnak virágmellé leszúrónak kellene...majd meglátjuk mennyire lesz benne a "bugi" a dobozokban (és bennem)....




