2014. február 24., hétfő

Téli égbolt

Ugyan a tavasz megállíthatatlanul közeledik ennek a karkötőnek mégis inkább téli hangulata van a számomra. Nagy szeretettel készítettem és bizony nagy sebességgel, mert szombaton kezdtem el és vasárnap már kész is volt. A sietségnek az volt az oka, hogy jobbik felem bizony egy hétre elutazott, de mivel alapesetben dolgozóba nem hord karkötőt mert piszkos lesz és különben is rég készítettem neki, így most ezt kapta útravalóul. Abszolút nyerő volt a színválasztás...kék bolondnak kék bolond a párja :) 

A képeket késő délután csináltam, elég sötétre sikerültek...de a lényeg látszik, majd ha világot látott készítek új képeket róla :)




2014. február 22., szombat

Ölelés

Azok akik régóta követnek már tudják, hogy bizony én nagyon szeretem a színátmeneteket, a keltákat és a gejzíreket. Most kifejezetten rákaptam a gejzír mintára. Ez a karkötő is ezen alapszik. A színválasztás mikor elkezdtem jónak tűnt. Nem szerettem volna fehér alapot, egy nagyon világos bézs vagy barna vagy mittom' én milyen színt választottam aztán a lila-kék színeimből kerestem átmeneteket. A kék átmenettel nem vagyok elégedett, a lilával inkább. 
Büszke vagyok erre a karkötőre és magamra, hogy végül elkészült. Mivel folyamatosan küzdöttem magammal, hogy valóban be akarom-e fejezni vagy hagyjam a fenébe (eddig három kivételtől eltekintve) minden karkötőmet befejeztem. Végül csütörtökön ezt is. (Hurrá!) 




Most már biztosan állíthatom, mindegy hogy milyen fényviszonyok között választok színeket, csak az számít, hogy milyen hangulatban és lelki állapotban vagyok. Ez a szegény karkötő is tündökölhetne...de így is értékes darabja a gyűjteményemnek. :) Persze ez csak azt jelenti, hogy számomra közvetíti csak...

2014. február 15., szombat

A hálás

Nem igazán volt netem, ha meg volt akkor nem volt nálam a gép :) De most pótlom két hete készül a nagy bemutatkozásra ez a szerény karkötő, amit nagy örömmel készítettem, olyan nosztalgikusan hatottak a színei...
Íme a képek: 



2014. január 25., szombat

Egy kis módosítás

Elkészült a legújabb kedvencem. Azt hiszem ez lesz a tavaszi-nyári karkötőm sőt már most fel fogom rámázni mert olyan léleknyugtatólag hatnak a színei. Az alaptörténet szerint a cikk-cakk fehér háttérrel színátmenetes széleken haladt volna végig, de nem volt elég kék fonalam, így jött ez a megoldás. Nekem nagyon tetszik és még minimum két szín-és fonalszám változatot szeretnék készíteni, de még nem most :D 
Ímhol a képek:




2014. január 22., szerda

A klasszikus

Azt hiszem, sőt biztosan állíthatom, hogy a gejzír mintával először Soldi csomozott.gportal.hu oldalán találkoztam. Azonnal megtetszett a szabályossága és a színek jó variálhatósága. Önmagában ez a minta igen egyszerű de lehet vele csalni lehet a gejzír sűrűbb vagy épp nagyobb négyzetekből álló, mindenesetre minden színkombinációban igen mutatós az eredmény, mert az átmeneteket nagyon jól adja. Most én kicsit csaltam, mert a gejzírek váltják egymást és véget is írnek, de ennek ellenére vibráló lett az összhatás. A fényképek kicsit fura színűek, kicsit szemerkélt az eső a készültükkor.

Íme a képek:


2014. január 11., szombat

Kusza sorsú kelta

Szinte bűntudatom van, amikor ránézek erre a karkötőre. Ez a karkötőm legalább 4 hétig készült és nem azért, mert olyan nehéz csomózni, hanem azért mert ennyire nem jutott rá idő. Úgy terveztem, hogy még a 2013-as évben elkészül. Nem így lett. Tegnap fejeztem be, pedig ahova mentem vittem magammal de mindig csak néhány pillanatom volt csomózni...Meg is látszik szegénykén, .szerintem le lehet számolni, hogy mikor csomóztam ebéd időben, mikor este vagy épp reggel a csipától fél vakon, esetleg éppen útközben...de elkészült és ennek örülni kell. A karkötő 3 színből és 46 szálból készült. 
Íme a képek: 





Nézegettem a 2013-ban készült csomózottjaimat és arra jutottam, hogy szörnyen elhanyagoltam a csomózást, ami bizonyos esetekben elvonási tünetekkel járt, nem fogadtam meg ugyan, de igyekszem idén még többet babratolni a fonalakkal...

2013. december 15., vasárnap

Angyalkázás

Az alkotói csere-bere csoport karácsonyi játékában részt vettem. A lényege az volt, hogy egy valakinek ajándékot kell készíteni és persze így mindenki kap ajándékot aki részt vesz. Viszont, hogy ki kinek készít ajándékot az teljesen random volt és a segítség csak egy néhány soros leírás volt amit a jelentkezéskor kellett leírni.
Nem idézném szó szerint a húzottam leírását, de egy volt a lényeg, hogy bizony karkötőt nem hord az illető, de szereti a hajbizgéket, a hosszú láncokat és a nyári színeket. A karkötő miatt kicsit elszontyolodtam, viszont felvidultam, mert megálmodtam egy nyári cukorkaszínű hosszú nyakláncot. Kicsit kijöttem a csomózott virágok készítéséből, de két szirom után visszarázódtam, sajnos idő hiányában a középső virágot nem tudtam újra elkészíteni. A hajbavaló kanzashi technikával készült, az érdekessége és a nehézsége az, hogy egy-egy szirom három színből áll, így három különböző szalagból kellett egyszerre, ámde precízen meghajtani, szerintem sikerült. Végül készült még egy hópehely is, melynek a testvéreit már az előző bejegyzésben láthattátok. Ági, aki kapta ez a kis csomagot igazán örült neki és még sikerült is eltalálnom az ízlésének megfelelő dolgokat, szóval ha rágondolok mosolygok, mert jól esik másnak örömet szerezni. :) 
A postázás előtti este készültek a fényképek, így minőségben nem a legnyerőbbek, de azért mutatom őket: 





2013. december 12., csütörtök

Időrablók

Nos, a blogon ugyan nem látszik, de én bizony nagyon nagyon nagyon szeretem a karácsonyt. Főleg, azért mert év közben nincs ajándékozás a családban, csak ilyenkor. Persze nem kell nagy rongyrázásra gondolni...sőt...Épp ezért ideje korán (október) nekiállok kigondolni ki mi után sóhajtozik (több kevesebb sikerrel) és azt, hogy milyen saját készítésű ajándékkal lepjem meg a szívemnek kedves embereket. Aki családon belül sk ajándékot készített már mindenkinek tudja, hogy mindenkinek a másé jobban tetszik...már csak azért is :) Így idén először úgy gondoltam, hogy mindenki hasonló ajándékot kap, mivel nagyon szeretem a különleges díszeket, így ajándékba karácsonyfa díszeket készítettem. Azért merem megmutatni a képeket róluk, mert bizony címke nem látszik, az egész hóviharból pedig bizony nehéz kitalálni melyik kié. Ráadásul nem is az összes pihe szerepel a képeken...
A karácsonyfára szánt hópelyhek quilling technikával készültek. Erről nem írnék bővebben, a google mindenki barátja a témában bőséggel állnak rendelkezésre képek, leírások. A lényegéről annyit, hogy papírcsíkok kellenek hozzá egy tekergető (radíros ceruza+két fejvesztett gombostű), sulifix és már mehet is a móka. Az egyik legolcsóbb technika amivel valaha dolgoztam, viszont hihetetlenül időigényes, 1-1 hópehely minimum 45 percbe került, persze vegyük hozzá, hogy abszolút kezdő vagyok ezen a téren. 
De jöjjenek a képek: 








2013. december 9., hétfő

Fúzió

Egy jó ideig készült ez a karkötő. Na nem azért mert olyan nehéz, hanem mert olyan szétszórt vagyok :) Még nem volt kész mikor az alkotói csere-bere csoportba a "húzottamnak" ajándékát elkezdtem, szóval kicsi ez, kicsi az alapon ment az alkotás. Persze mindkettő kész lett csak még azt nem mutathatom (De holnap posta:)).
A karkötő szerintem kifejezetten vonzza a tekintetet, valahogy olyan elragadó a kék-sárga és az a kis rózsaszín, de lehet, hogy csak számomra szem-és idegnyugtató :)

Íme a képek:



2013. november 21., csütörtök

Ajándékba, szeretettel

Aki olvassa már egy ideje a blogot, az bizony tudja már, hogy mindig időzavarban vagyok, de nagyon-nagyon. Most a munkahelyi teendőim és a szociális munkának számító túlóráim (végre) kiegészültek egy angol nyelvtanfolyammal, de így az erre való készülés és tanulás mellett még inkább megcsappan a szabadidőm. Próbálom jól beosztani, de mire odajutok, hogy valamit ténylegesen készítsek már egy fejlövést is szívesen elfogadnék...na jó viccelek, csak egyszerűen fáradt vagyok, nyűgös és buzog bennem a megfelelési kényszer, hogy mindenhol teljesítsek és lehetőleg jól. Egyenlőre a megfelelési kényszer ellen küzdök, persze az akadályokat magamnak állítottam fel...De hagyjuk a sirámokat. 
A karkötőt egy nagyon kedvem kollégámnak, barátomnak készítettem. Anno a régi szép időkben a kedvenc állatos tárgyaimat Ő tanította, mivel nem igazán akartam egyen ajándékot de monumentális műre sem volt idő így egy egyszerű, ámde annál mutatósabb karkötőt készítettem neki születésnapja alkalmából. 
Íme a képek: 

A morcos béka

Elkészültem már korábban ezzel a karkötővel, de sajnos idő és net hiányában nem sikerült még közzé tennem szóval ezt most pótlom. Azért morcos béka mert bizonyos szögből olyan, mintha béka arca lenne (szerintem).
Íme a képek:



2013. november 9., szombat

Így is csíkos, úgy is csíkos

Ezzel a karkötővel szeretném indítani a novembert, noha lassan inkább hónap közepe van mint eleje. A nagy eltűnedezésnek és az alkotás visszaszorulásának két oka is van. Az egyiket már befejeztem/tük ez a konyha és a főzőfülke felújítás volt, a másik pedig, hogy a munkahelyem támogatja az angol nyelv elsajátítását, így heti két alkalommal megyek egy igen hosszúra elnyúló angol órára. Ami viszont sok felkészülési időt kíván. Most próbálok belerázódni ebbe az új menetrendbe, többé-kevésbé sikeresen, azonban még mindig úgy érzem, hogy az alkotás rovására megy. Ez egy öngerjesztő folyamat...nincs meg az alkotás öröme, sikere rossz kedvem lesz ami miatt ha van időm sincs kedvem semmihez és így újra kezdődik ez az ördögi kör. Nya de nem sajnáltatom magam.

Íme a képek a karkötőről:


 

2013. október 18., péntek

Virágból lepkét

Nagy kedvenceim a lepkék, a munkámban is kiemelt helyet kapnak, így mikor oda került a sor, hogy a maradék szalagokat és a kész szirmokat pakoltam jobbról balra jött a felismerés, hogy a szirmokból lepkét is lehet készíteni. Így neki is ültem az első (több sebből vérző) lepkémnek. Az eredmény ilyen lett:


A tekintetet vonzó

Sok idő telt el az utolsó bejegyzésem óta. Azóta jóval kevesebb időm van alkotni, de nem most ugyan de végre befejeztem ezt a kelta karkötőt. A különlegessége abban rejlik, hogy a tekergők egyszínű fehér háttéren át váltakoznak, illetve az összekötő részek pettyezettek, így a hatás figyelemfelkeltő lett.




2013. szeptember 8., vasárnap

Vigyázz! A csíkok csalnak!

Vagy inkább én a szálak váltogatásánál. Az egyik négyzetet elrontottam. A megkötő kicsit újítva lett de így túl merev az első megkötésig de azért nekem tetszik. A fényképek itt is szörnyen bénára sikerültek...majd készül jobb is egyszer...talán...vagyis soha :D 
Íme a képek: 




2013. szeptember 7., szombat

Szivárvány csíkok feketében

Kicsit elmaradtam a blogolással és az alkotással is, de most ezt az egyszerű és nagyszerű egymásba fonódós csíkos karkötőt hoztam nektek. A fénykép nem a legsikerültebb nem ilyen tompa szegénykém...de akinek északi a kert az így járt. 

Íme a képek: 


2013. augusztus 20., kedd

A modern

Vegyes technikával készült ez a lyukacsos, színátmenetes, tekergőzős karkötő. Az egyik végén két hurok található, így nem kell csupán egy csomókötéssel vesződni, mikor felkerül, elhagyni is nehezebb, mivel a hurkon csak "szuszakolás" után fér át a csomó. Nekem nagyon tetszik, az ügyeletes kedvenc nem csak a színe, hanem az 1212-es sávok miatt...szeretem ezt a technikát.

Íme a képek: